egy szép nap aminek a vége katasztrófa ~

igen, ma. egy csodálatos nap. még a nap is sütött, ha jól emlékszek. boldogok voltunk, nevettünk. csodák palotáájába akartunk költözni, mert ott jó minden. arra a pár órára újra gyereknek éreztem magam, akinek nincs gondja, játszik és játszik. nem kell veszekednie az anyjával. nem kell tanulnia, csak játszik. aztán hazafele, unatkoztam twilight-ot hallgattam és történetet kezdtem el írni. aztán annyira szar kedvem lett hogy az katasztrófa. tökihez hátra ültem és közösen is irtunk egy történetet, és annyira szomorú lett. utána annyira kiborultunk hogy majdnem kifolytak a könnyeink. a szép napból katasztrófa lett. nem akartunk haza menni, erdőbe akartunk menni. megfagyni. eltűnni. és hidd el nekem, senki sem keresett volna minket. egymásnak a legfontosabbak vagyunk. vagyis nekem.

aztán öcsi. istenem ne tudd meg mennyire sajnálom! de ennek egy külön-t írok.

♥